Antiszemitizmus - ókori gyökerek, mai hajtások
2010. október 25-én a Könyvek Könyve - Barangolás a Közel-Keleten című előadássorozatunk IV. előadását hallgathattuk meg az Apáczai Nevelési Központ könyvtárában. Gondolom a jelenlévőkkel egyet értve, akár reggelig is elhallgattuk volna előadóinkat, dr. Grüll Tibort, ókortörténészt, a PTE egyetemi docensét és Pécsi Tibort, a Holokauszt Oktatási Központ oktatási vezetőjét, akik közel 4000 év áttekintésére vállalkoztak a rendelkezésre álló rövid időben.
A téma áttekintésének vázát azoknak a nézeteknek, felfogásoknak, értelmezéseknek a felvonultatása adta, melyek a zsidó népet egészen Egyiptomtól a mai napig végigkísérték/kísérik. Megtudhattuk, hogy tulajdonképpen ugyanazok a torz, negatív értelmezések bukkannak fel évszázadról évszázadra, melyek alapvetően az ókori Egyiptomban élő görögöktől származtathatók. Ezek a nézetek, felfogások a zsidó népről elferdített, negatív leírások, meghatározások, melyek érintik alapvető emberi mivoltukat, mindennapi életgyakorlatukat, melyet alapvetően vallásuk helyezett keretek közé. Ezek a különböző történelmi korokon átívelő, ezzel összefüggéseben más-más "színezetet", antiszemitizmusokat öltő ősi előítéletek, vádak a következők: elkülönülés, idegengyűlölet, emberellenesség, szamárimádás, istentelenség, lustaság, kannibalizmus és vérvád, pénzimádás.
"...tulajdonképpen ugyanazok a torz, negatív értelmezések bukkannak fel évszázadról évszázadra..."
Ezek a nézetek a zsidó népet ért pogromok, üldöztetések - és a legkegyetlenebb kifejlet -, a holokauszt borzalmait alapozták meg, és a mai antiszemitizmus képviselői sem "tudnak" alapvetően újat. Személy szerint nagyon fontosnak tartom, hogy a holokauszttal kapcsolatban kihangsúlyozták azt, hogy abban különbözik a más népeket, embercsoportokat a történelem során ért atrocitásoktól, hogy ilyen tudatos, megideologizált, konkrétan egy népcsoport megsemmisítésére szervezett "halálgyár" idáig még nem fordult elő a történelemben. A holokauszt fogalmának ma megfigyelhető egy olyan metaforikus használata, mely kitágítja a fogalmat, és ezzel egyben relativizálni is próbálja a megtörténteket.
Előadóink olyan képanyaggal illusztrálták előadásukat, amelyet a hallgatóság, úgy gondolom, máshol még nem igazán láthatott. Ismert és kevésbé vagy egyáltalán nem ismert személyeket, plakátokat és a modern média valósághamisító és nevelési célzatú "alkotásait" is láthattuk. Köszönet érte!
Tudjuk, hogy a mai antiszemitizmus egyik legradikálisabb és erőteljesebb irányzatának célja Izrael államának megsemmisítése, a zsidó nép életének újbóli ellehetetlenítése. Ez az irracionális, felfoghatatlan és ostoba gyűlölet, amely végigvonul a zsidóság történelmén, és napjainknak is sajnos valóságos realitása országunkban is felveti bennünk a kérdéseket: Miért? Miért nem szűnik/szüntethető meg? Mit tehetünk? Vagy ahogy Grüll Tibor frappáns összegzésében is felvetette, nem szó szerint idézve: a zsidóság önállósága a szétszóratással megszűnt. Fennmaradása érdekében a népek között először elkülönül, majd szintén fennmaradása, alapvető emberi jogainak megszerzése érdekében megpróbált asszimilálódni, ennek vége a holokauszt lett, majd 1948-tól saját hazájában végre újra önálló államisággal rendelkezik, de ezt is elvitatják tőle, onnan is el akarják űzni... Akkor... hova menjenek?
A kérdésekre, úgy gondolom, vannak válaszok. Többféle is. Az enyémek - és sok másunké is - üdvtörténeti kontextusban értelmezhetők.
Karácsony Csilla