A modern Izrael háborúi

     Nagyon tartalmas és érdekfeszítő előadásnak lehettek tanúi azok, akik részt vettek a KÖNYVEK KÖNYVE - TÖRTÉNELMI BARANGOLÁS A KÖZEL-KELETEN  című előadássorozat harmadik előadásán, melyet dr. Grüll Tibor ókortörténész, a PTE egyetemi docense, valamint Navratyil Szabolcs hadtörténész, középiskolai tanár tartottak a modern Izrael háborúiról.

     Az előadás első részében a modern Izrael állam megalakulásának előzményeiről kaphatott áttekintést a szép számban összegyűlt hallgatóság, amelyet a háborúk izraeli nézőpontból, objektív módon feldolgozott tényanyaga követett. Ugyanis „az újszülött Izrael csak néhány óráig ünnepelhetett. Ellenségei még születése napján el akarták törölni az új államot a föld színéről. A zsidók tengerbe szorításának terve sem akkor, sem azóta nem sikerült.” Ám a harcnak azóta sincs vége, az ellenség megsemmisítő szándéka, a sorozatos háborúk, az állandó feszültségek az átlag izraeli állampolgár számára a mai napig is kihívás, amit az odautazó látogatók mégsem élnek meg nyomasztónak.

     Az előadást hallgatva szembetűnő: Izrael nem átlagos ország és a történelmét tekintve sem nevezhető átlagosnak. Inkább példaértékű az a kitartás, szorgalom és céltudatosság, amellyel egy elhagyott és sivatagos helyen felépül egy új, modern, demokratikus ország, mindez háborúk és viszontagságok közben. Egy dologban azonban biztosak lehetünk: az elmúlt 62 év csak a kezdet. 

Kerner Anette

Read more...

Golda Meir: Életem

    Vajon ki ne szeretne személyesen beszélgetni a történelem egyik meghatározó államának egykori miniszterelnökével? Ki ne lenne kíváncsi arra, hogy nagy hadvezérek, híres államférfiak hogy viselkednek távol a csatamezőtől, távol a nyilvánosságtól egyszerűen férjként, apaként, barátként? Golda Meir életrajzi könyvét nemcsak az fogja élvezettel olvasni, aki érdeklődik Izrael történelme iránt, hanem mindenki, akit az emberi JELLEM (csupa nagybetűvel) formálódása érdekel.

     Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy barnafürtös kislány Milwaukee-ban, aki szorgalmasan végezte az iskoláit és élte az Amerikába kivándorolt zsidó családok megszokott életét. Lehetett volna belőle egy igazi amerikai feleség és anya, szép családdal, egy viszonylag kiszámítható, kellemes élettel. De ő mást választott. Biztonságos és kiegyensúlyozott életében nem tudott megnyugodni, míg a népe tőle távol szenvedett. Egy alapelv vezérelte, hogy " minden férfinak, nőnek és gyermeknek, mindenhol, lett légyen bárki, akár még zsidó is, joga van a produktív, megalázás nélküli élethez." Ez a gondolat éltette akkor is, amikor kitűnő iskolai eredményeivel a háta mögött a kibuc baromfiudvarában, zsákruhában látta el az állatokat vagy éppen Jeruzsálemben az óvoda szennyesét mosta. De talán erre gondolt akkor is, amikor az ENSZ közgyűlésen az iraki külügyminiszter a szónoki emelvényről egyenesen neki, az akkor már izraeli külügyminiszternek szegezte a következő megalázó felszólítást: "Mrs Meir, menjen vissza Milwaukee-ba. Ön oda való!” De ő nem ment vissza, sőt. Inkább Izrael első, azóta is egyetlen, női miniszterelnöke lett belőle. Nem azért, mintha gyermekkori álmát akarta volna megvalósítani ezzel, vagy ünneplésre vágyott volna, netán hatalomvágyból. Ő szolgálni akart. Ott, ahol szükség van rá. Ott, ahol rá van szükség.

    Szinte "kiszól" a lapról Izrael nagymamájának örökérvényű tanácsa: "Ha az ember még nagyon kicsi, akkor nem fontos pontosan elhatározni, mi legyen, mire megnő. Sokkal fontosabb azt elhatározni, hogy milyen módon akar élni. Ha becsületesek akartok lenni önmagatokhoz és a barátaitokhoz, ha olyasmivel akartok foglalkozni, amivel nemcsak magatoknak, hanem másoknak is jót tehettek, akkor ez már elég is, a többi már csupán lehetőség dolga!"

Ferenc Daniella

A kötetet a Filum Kiadó jelentette meg (Budapest, 2000).
Eredeti, angol nyelvű kiadás: My Life (Futura Publications, 1975)

Read more...

Izrael és a zsidó kultúra az oktatásban

Tudod-e, hogy Izraelben nem akkor ünneplik az újévet, mint nálunk? Tudod-e, hogy Jeruzsálem mintegy 3000 éve a zsidóság szellemi és kulturális központja? Tudod-e, hogy a modern Izrael a Közel-Kelet egyetlen nyugati típusú demokráciája?

Ilyen és ehhez hasonló egyszerű, de mégis fontos kérdésekről hallhatnak azok a kisdiákok és szüleik, vagy – a konkrét rendezvény jellegétől függően - középiskolás és egyetemista fiatalok, akik a Pécsi Magyar-Izraeli Baráti Társaság oktatási programjait látogatják.

     A célunk az, hogy a városban és a régióban élő ifjúsággal megismertessük azokat az értékeket, amelyeket Izrael népe és a zsidóság képvisel. A Társaságban tevékenykedő pedagógusok a 2010-2011-es tanévre egy változatos programokból álló sorozatot dolgoztak ki. Az idényt a „KÖNYVEK KÖNYVE – Történelmi barangolás a Közel-Keleten” című sorozat nyitotta meg. Ennek keretében Schönberger András pécsi főrabbi elsőként a zsidó időszámításról és naptárról, majd következő alkalommal a zsidó ünnepekről tartott előadást az Apáczai Nevelési Központ (ANK) könyvtárában. A választott témák nem csak a történelmi múlt és a zsidó vallás megértése szempontjából fontosak, hanem – ahogyan az előadásokból is kiderült – a modern Izrael mindennapi életét és jövőjét is nagyban meghatározzák. A sorozat III. előadására 2010. október 18-án este 6 órakor ugyanitt kerül sor. A feladat ezúttal talán még bőségesebb lesz: az 1948-tól napjainkig tartó időszak háborúinak áttekintésére vállalkozott két történész, Grüll Tibor és Navratyil Szabolcs. 

"... a zsidó kultúra megismerése elősegíti azt, hogy különböző népek egymás kultúrájára nyitottan éljenek egymás mellett."

     
    Mielőtt azonban az érdeklődők történelem-sokkot kapnának, tegyünk említést a kultúráról is. Mivel október elseje hagyományosan a zene világnapja, legyen szó egy est erejéig a zsidó zenéről! Azonban „A zsidó zene napja" című koncertről és hangszerbemutatóról, amelyre október 4-én az ANK színháztermében került sor, csakis elfogultan tud írni a feladatra vállalkozó tudósító. Elfogultságának oka az, hogy – bár már többször élvezhette a Tzomet Klezmer Zenekar előadását – nem igazán tud betelni azzal a gazdagsággal és élő hangzásvilággal, amelyet Szentkirályi György és barátai megfoghatóvá tettek hallgatóik számára. A klezmer kifejezés ebben az esetben nem pontos: játszottak ugyan kelet-európai zsidó dalokat is, de a jemeni, keleties dallamok, vagy a hangszerrel kísért zsoltárének még inkább megragadott. Közvetítette a dal annak a jelenlétét, Akihez a zsoltár szólt.

     Az est „csemegéje” – túl a Tzomet zenei bravúrján – az volt, hogy a nagyjából 250 főnyi közönség kisgyermekek tolmácsolásában hallhatta az izraeli himnuszt és más zsidó dalokat. Mártonka Tünde csellóművész tanítványainak, valamint Angeliné Somosi Ilona csengettyű együttesének illetve kórusának kedves, szívhez szóló előadása erősíti a reményt, hogy a zsidó kultúra megismerése elősegíti azt, hogy különböző népek egymás kultúrájára nyitottan éljenek egymás mellett.

Herger Csabáné Eszter

Read more...