Egy barátság margójára

A Pécsi Magyar-Izraeli Baráti Társaság is csatlakozott a 2012. december 2-ai, Kossuth téren tartott demonstrációhoz, melyen tízezrek tüntettek Gyöngyösi Márton és a Jobbik által képviselt antiszemita és neonáci eszmék ellen. Egy barát elengedhetetlen jellemzője ugyanis a barátért való kiállás, és a szolidaritás.

“Csak a barát vonzalma önzetlen, nincs benne érdek, sem az érzékek játéka. A barátság szolgálat, erõs és komoly szolgálat, a legnagyobb emberi próba és szerep.” (Márai Sándor)

“Az igaz barát a kezedet fogja és a szívedet simítja” (Gabriel Garcia Marquez)

A barátság témájának súlyát jelzi, hogy az ókori görög filozófusoktól a világirodalom számtalan művéig mélységes vizsgálatoknak van alávetve. Ki az igaz barát? Mi a barátság hatalma? Mit jelent ez a két, vagy több ember közötti különleges kapcsolat? Mik a barátság próbái? Kik az álbarátok? Az erről szóló, vagy ezt érintő könyvek és tanulmányok egész könyvtárakat megtöltenek, és ha akár Platónt, akár Shakespeare-t olvassuk, rá kell, hogy jöjjünk, hogy nincs új a Nap alatt. Cicerónak A barátságról szóló műve bár az ókori Rómában íródott, technikai vívmányok ide, vagy oda, láthatjuk, hogy az emberi viszonyok tekintetében az évszázadok óta semmi sem változott. Mi az igaz barát definíciója? A Példabeszédek könyvében a bölcs Salamon azt írja: „Minden időben szeret, aki igaz barát.” És hogy mit tesz egy barát – esetünkben egy baráti társaság - ha a barátját támadás éri? Túl az irodalom, a filozófia, vagy a művészetek általi kézenfekvő válaszokon elég csak a szívünkre hallgatni, és azonnal tudjuk, hogy mi a teendőnk.

Ugyanis a magyar parlamentben Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő azt mondta, hogy „Pont itt lenne az ideje egy ilyen konfliktus kapcsán annak, hogy felmérjük azt: az itt élő és különösen a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára.”

Az össztársadalmi felháborodásra a párt úgy reagált, hogy ez egy véletlen elszólás volt és ő igaziból nem is erre gondolt, hanem csak a kettős állampolgárokra. De hát itt sem mindenkire, mert például a szlovák-magyar állampolgárokra nem, hanem csak az izraeli-magyar kettős állampolgárokra, és ezért az elszólásért elnézést is kért. Párttársa, Novák Előd fel is szólította a képviselőket, hogy nyilatkozzanak kettős állampolgárságukról. Ertsey Katalin válaszában magát izraeli-piréz állampolgárként határozta meg, hozzátéve, a magyar állampolgárságát vásárolta. A felbőszült Novák sajtótájékoztatón fel is szólította az azonnali lemondásra Ertsey Katalint, aki úgy vélte, „Van, akit nem lehet eléggé hülyének nézni” (A piréz egy szociológiai fogalom, nem létezik.) A nemzetbiztonsági kockázatról egyébként a Jobbik tudhat a legtöbbet, hiszen 22 év alatt nem történt olyan az országgyűlésben, mint az ő a pártjuknál, hogy a nemzetbiztonsági vizsgálaton négy képviselőjük is fennakadt az átvilágításkor. Másrészt pedig a kettős állampolgárság kérdésének feszegetése mélyen sértette a határon túli magyarokat, akik ezt azonnal szóvá is tették.

Ezek a mondatok nem egyedi jelenségek Gyöngyösi szájából és a pártjában sem, hiszen korábban hasonló kijelentéseket tett már. Amely mondataiért nem kért elnézést, az például a februárban a Jewish Cronicle-nek adott interjúban mondottak, ahol „fantasztikus üzletnek” nevezte a magyarországi Soá áldozatainak száma körül zajló „ugrándozást.” „A zsidók itt nemkívánatosak” - közölte a gyermekkorát Egyiptomban, Irakban, Afganisztánban és Indiában töltött képviselő, aki felnőtté válva Nürnberg és Dublin felé vette az irányt, majd Magyarországra érve az itt, Magyarországon élőkre tett ezzel egy gyomorforgató kijelentést.

Ahogy Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője fogalmazott: „Ezt nem engedjük, ezt már nem engedjük”

A kormány nyilatkozatban ítélte el a felszólalást, és civilek, egyházak, közéleti személyek emelték fel a szavukat. Elérkezett az idő, amikor a többség, a jó szándékú emberek nem hallgathattak, és amikor egy széles társadalmi összefogással ki akarták fejezni, hogy elutasítják ezt az eszmét, szolidaritásban részesítik a zsidóságot és nem akarják a hazájukat, a nemzetüket ilyen szégyenben látni, mint amit ezek a kijelentések Magyarország számára jelentettek.

A Mindannyian Együtt Jeruzsálemért Alapítvány tüntetést kezdeményezett, a Mazsihisz, a Hit Gyülekezete és az Élet Menete Alapítvány pedig nekilátott a szervezésnek. 2012. december 2-ára, vasárnap délutánra ki is tűzték az időpontot, és bejelentették a szónokok neveit, nevezetesen Rogán Antalt, Bajnai Gordont, Mesterházy Attilát és Ungvári Tamást. A demonstrációból tömegdemonstráció lett, hiszen a felhíváshoz 27 szervezet, köztük a Pécsi Magyar-Izraeli Baráti Társaság is csatlakozott.

A dermesztő hideg dacára óriási tömeg gyűlt össze. Az emberekből nem a gyűlölködés, a szidalmazás, átkozódás jött ki, hanem egy nagyon erőteljes, határozott és ellentmondást nem tűrő elutasítás a Jobbik felé. Mindez elementális erővel tört fel, a „Jobbik oszolj” spontán zúgott, a „nem hagyjuk” és az „elég volt” mellett. A tömegben megjelent az amerikai, az izraeli és a svéd nagykövet és az összes demokratikus parlamenti párt képviselői is jelen voltak. Többek között Horváth Csaba (MSZP), Pálffy István (KDNP), Fodor Gábor (SZDSZ), Vadai Ágnes (DK), Kolber István (DK), Szabó Tímea (LMP) Schmuck Andor, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke. Koós János énekes és Dopeman.

Elsőként Somló Tamás érkezett a színpadra, és pár mondatával, illetve dalaival támogatta a rendezvényt.

Majd Salamon András: „Meséld el” című szívszorító kisfilmje következett, amely alatt nehéz volt a könnyekkel nem küzdeni. Mindezt pár száz méterre a Dunától néztük végig, ahol a történet a valóságban 1944-ben lejátszódott. Lélekben az egész tömeg a Dunába ugrott a főhős kislánnyal együtt, aki a Duna-parton állva többedmagával várta a biztos halált. A kislány azonban édesanyja szavára élve a Dunába ugrik, és az utána lövő nyilasok nem tudják lövéseikkel őt az életétől megfosztani. Megmenekül. Egyedül. A többiek a parton és a vízben lelik értelmetlen halálukat. Felnőtté, majd idős nénivé válik, és ekkor újra nácikkal találkozik, olyanokkal, akiknek a fejében ő egy nemkívánatos személy. Ha valaki, ő tudja, ez mit jelent és hogy hova vezet.

Salamon András: Meséld el

A film után Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője kezdte beszédével a szónokok sorát. Számomra a leglényegesebb mondata az volt, amikor azt a kívánságát fejezte ki apaként, hogy a gyermekei meg kell, hogy tanulják, hogy ”rövid az út a szívben lobogó gyűlölettől a porig égett házakig, a megsemmisítő táborok és a tömegsírok világáig, Birkenautól Butovóig.”

„Nem elég az erkölcsi felháborodás, ha a XXI. század Magyarországán valaki a legnagyobb lelki nyugalommal a legelvetemültebb politikai gonoszság eszközeit ajánlja a magyarok figyelmébe. Nem felejthetjük el, hogy a múlt században emberek millióit, köztük ártatlan gyermekek százezreit kínozták meg és gyilkolták meg faji alapon, vallási vagy etnikai alapon.”
„A haza ma nem néma. Józan magyarok milliói ma gondolatban itt vannak velünk. Tudják és értik, hogy azért jöttünk össze, mert ma a Kossuth téren mi akasztunk táblát a gonoszság nyakába. Rajta a felirat: Nem engedjük! Ezt már nem engedjük. Se Gyöngyösinek, se másoknak, soha.”

Ez valóban így történt, hiszen az AGB Nielsen adatai alapján vasárnap délután három órától közel két órán keresztül a tömeggyűlést élőben közvetítő ATV-t nézték a legtöbben Magyaroszágon. A hír bejárta a világsajtót, a többi között az amerikai Washington Post, a Fox News, a Chicago Tribune, a Krónika erdélyi magyar napilap, az izraeli Haaretz, Jerusalem Post, a német a Die Welt, a német közszolgálati ARD, az orosz Russia Today, az AP hírügynökség, Neue Zürcher Zeitung (NZZ) svájci lap, Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylap, Deutschlandfunk, a Reuters is mind foglalkoztak a tüntetéssel.

Rogánt Bajnai Gordon volt miniszterelnöknek, a Haza és Haladás elnöke követte a színpadon, aki hangsúlyozta azt a némelyek által kifogásolt elhatározását, hogy nem fogja sem Rogánt sem Mesterházyt, sem pedig pártjaikat kritizálni. És ezt nagyon jó volt hallani, hogy felül tudtak emelkedni a különbségeken és össze tudtak fogni egy ilyen lényeges és közös pont mentén.

„Mi itt, sok ezren – és otthon a képernyők előtt sok százezren, és szerte az országban sokmilliónyian –, olyan országot akarunk, ahol a félelem nélküli élet mindenki számára alanyi jog. Jog, amelytől nem fosztható meg senki – akárhová szülessen, akárki gyermekének.
Az Ország Házában pedig nemrég kimagyarázhatatlan beszédet mondott egy képviselő. Antiszemita, gyűlölködő beszédet. És egyúttal önmagát leleplező beszédet is. A pártját, a Jobbikot, és az egész magyar szélsőjobbot leleplező beszédet. Azt mondta, össze kell írni a magyar zsidókat, mert nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. De én makacsul hinni akarok abban, hogy ez az ország, ez a nemzet megtanulta a történelmi leckét. Megtanultuk, hogy nemzetbiztonsági kockázatot éppen az jelent, aki össze akar írni minket. Származásunk, világnézetünk, hitünk miatt.”

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke a Jobbikot vírusgazdaként határozta meg és határozott, konkrét tetteket kilátásba helyező, és másoktól is ezt sürgető beszédének egyik leglényegesebb mondandója az volt, mikor azt követelte, hogy másnap a miniszterelnök beszédével kezdődjék a parlamenti ülés. „Hogy végre egyszer a saját hangján határozottan és világosan határolódjon el a kormányfő a Jobbiktól és ítélje el őket!” „Mert ne feledjük, a gyűlölködő gondolatok és az uszító szavak után mindig az aljas tettek következnek. A gondolatok már elterjedtek, a szavak már elhangoztak. A tetteket nem várjuk meg. Épp ezért a szavaknál már többre van szükségünk nekünk is. Tettek kellenek!” És a következő nap Orbán Viktor miniszterelnök Magyarországhoz méltatlannak nevezte Gyöngyösi beszédét, és megköszönte Rogán Antal részvételét a tüntetésen. Továbbá védelemről biztosította a zsidóságot.

Az utoljára felszólaló Ungvári Tamás kritikus, műfordító, a Mindannyian Együtt Jeruzsálemért Alapítvány kuratóriumi elnöke leszögezte, „a neonáci mozgalom szétmorzsolásra ítéltetett”, és beszédét azzal zárta, hogy bár „ők azt akarják, hogy féljünk, de ezt a szívességet nem tesszük meg nekik.”

A szó elszáll, de az írás megmarad, tartja a régi mondás. Bár szónokként nem állhatott mindenki az emelvényre, úgy tűnik, többen voltak, akik mondanivalójukat nem rejtették véka alá, mi több, transzparensekkel érkeztek. Az ég felé meredő táblákon megannyi gondolat kiáltott a tömegben. Voltak, akik azokra a zsidó származású magyarokra hívták fel a figyelmet, akik életművükkel dicsőséget jelentettek Magyarországnak. Neumann János, Hofi Géza, Latabár Kálmán, Gábor Dénes. A sort hosszan lehet folytatni, hiszen rengeteg magyar tudós, művész volt zsidó származású, akikre méltán lehetünk büszkék. Az egyik táblán a „Marci, érted is egy zsidó halt meg” felirat azt a tényt kívánta középpontba állítani, hogy a keresztény hit szerint a megváltás Jézus Krisztus által egy (Ábrahámig visszanyúló családfával rendelkező) zsidó személyében történt meg. Mások a „NEM személyválogató az Isten” vagy a „Magyar vagyok, nem fasiszta” mondatokba sűrítették véleményüket. A tüntetésre igazi költők is érkeztek, akiknek alkotásaikban a megfontolt szóválasztás, a zenei ritmushoz közel álló lüktetés, és a humor játszották a fő szerepet. „Elég a huza-Vonából”, „E Zagyva pártnak nem az Országgyűlésben Vona a helye”, illetve a „Zombik Agyarországért” a Jobbik Magyarországért logón, hozzátéve: „Zsákutca.” A tömegben magyar zászlókat lengettek az emberek és magyar városok neveit emelték magasba, ahonnan érkeztek.

Akár a táblákból, akár a csatlakozott szervezetekből, akár a szónokok személyéből látható volt, hogy különböző világnézetű, értékrendű, és beállítottságú személyeket indított a lelkiismerete a demonstráción való részvételre. Ebben a nagyon fontos kérdésben teljes volt az egyetértés és az összhang, hogy - ahogyan Bajnai Gordon fogalmazott - a nácikkal szemben mindenkivel össze kell fogni.

A rendezvény végén a párizsi békeszerződés (1947. évi XVIII. törvény) 4.cikkelyét nyújtotta át az Élet Menete részéről az egyik szervező a szónokoknak.
„Magyarország, amely a Fegyverszüneti Egyezmény értelmében intézkedett magyar területen minden fasiszta jellegű politikai, katonai vagy katonai színezetű szervezetnek, valamint minden olyan szervezetnek feloszlatása iránt, amely az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát, ideértve a revizionista propagandát fejt ki, a jövőben nem engedi meg olyan effajta szervezeteknek fennállását és működését, amelyeknek célja az, hogy megfossza a népet demokratikus jogaitól.^”

A tüntetés utóhatásai között van (más hatásokkal együtt) hogy az Országgyűlés elnöke a szóban forgó képviselőt letiltotta a külföldi utakról, hogy ne képviselhesse hazánkat, folyamatban van egy új szabály elfogadása, ami a jövőben az ilyen mondatok esetén büntetést, és szigorúbb fellépést tesz lehetővé, nemzetközi tiltakozások véget nem érő özöne is kezdetét vette, 30 ország 150 képviselője követeli a Jobbik betiltását, köztük az Európai Parlament német és spanyol alelnökei.

És hogy mi a véleménye egy Nobel-díjas zseninek, pontosabban „A” zseninek - akit a Time magazin az évszázad emberének nevezett – ezekről a jelenségekről? Mi az, amit egy zseni lát mindezekben?

„A világ veszélyes hely, nem a benne lévő gonosz emberek miatt, hanem azok miatt, akik nem tesznek ez ellen semmit.” (Albert Einstein)

A baráti társaságunk tehát – sokakkal együtt - a világ kevésbé veszélyessé tételén fáradozott december 2-án a Kossuth téren, Istennek legyen hála, sikerrel.

 Gáspár Andrea

Read more...

TÖMEGTÜNTETÉS A NÁCIZMUS ELLEN

A Mindannyian Együtt Jeruzsálemért Alapítvány 2012. december 2-án 15.00 órára tömegtüntetést szervez Budapesten a Kossuth térre Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő nyilas szellemiségű parlamenti felszólalása elleni tiltakozásul.

Részletes tájékoztatás az alapítvány Facebook oldalán olvasható.

Read more...

XVI. IZRAELI FILMHÉT

A filmhét programja  a  PUSKIN ARTMOZI   weboldalán is olvasható.

Read more...

Kitüntetések Pécs város napján

2012. szeptember első napján van a mediterrán szépségű, sokak által méltán kedvelt baranyai megyeszékhely, Pécs város napja. Az ünnepi közgyűlésre a Nemzeti Színházban került sor.

A program délelőtt 10 órakor a Himnusz hangjaival kezdődött, majd Dr. Páva Zsolt Pécs Megyei Jogú Város polgármestere köszöntötte a teltházas közönséget.

A publikum soraiban, a díjazottak mellett több neves személyiség foglalt helyet.

A délelőtt ünnepi hangulatát színesítette a szervezők által összeállított változatos műsor. A fellépők között hallhattuk a Nemzeti Színház művészeinek produkcióit és gyermekcsoportokat.

A bevezető beszéd után következett a kitüntetettek díjátadása. A díjakat Dr. Páva Zsolt polgármester, Csizi Péter és Nagy Csaba alpolgármesterek valamint Lovász István jegyző adták át, a saját munkájukban, szakterületeiken kimagasló teljesítményt elért személyiségeknek. A neves sportolók, pedagógusok, tévés szakember, festőművész mellett, „Pro Communitate” Emlékérmet kapott Kaufmann Pál, a zsidó kultúra és értékek megőrzéséért végzett kiemelkedő munkájáért.

Az emlékérem átadása kapcsán egy szép zsidó dallamban gyönyörködhettünk a pécsi és bonyhádi Magyar-Izraeli Baráti Társaságok tagjai előadásában. A mű keletkezésének történetéről Cserháti Bernadett adott rövid ismertetőt. A dalt, - melynek szerzője Naomi Semer – eredetileg Shuli Nathan mutatta be a hatnapos háború előestéjén, amikor az óváros a Templom-heggyel és a Siratófallal egyetemben még Jordán kézen volt. A megindító dalt ezúttal Ambláczky Eszter tolmácsolásában, Ferenc Daniella zongorakíséretével élvezhettük.

A Pécs város napja délelőtti programja a Szózat közös éneklésével zárult.

Mártonka Tünde

Read more...

Askenázi és szefárd együttélés Izraelben

Augusztus 6-án hétfőn 18.00 kezdettel a Hotel Palatinus Nádor termében "Askenázi és szefárd együttélés Izraelben" címmel előadást tartott Grünhut Zoltán politológus, a MTA tudományos munkatársa a baráti társaság klubjában.

Az előadás azt a célt tűzte ki, hogy tömör áttekintést adjon a diaszpórába kényszerült zsidóság két legnagyobb közösségének, a Közép-, majd Kelet-Európában népessé vált askenázi, illetve a Közel- és Közép-Keletről az iszlám hódításával Európába, főként annak déli térségeibe került szefárd közösség esetenként virágzó, de többnyire inkább viszontagságos, atrocitásokkal, kiűzetésekkel, kiközösítéssel, gettóba kényszerítéssel és pogromokkal sújtott történetéről, valamint az 1800-as évek végétől az óhazába, Palesztinába való visszatelepüléséről. A prezentáció elsősorban térképek és ábrák segítségével mutatta be a két közösség főként keleti irányú kényszerű vándorlását, az askenázik letelepedését a cári birodalom nyugati részén, tehát a Baltikumban, valamint a mai Lengyelország, Belorusszia és Ukrajna területén, továbbá az Osztrák-Magyar Monarchiában, illetve a szefárdok otthonra találását az Oszmán Birodalom tartományaiban. Beszédes demográfiai adatokkal összegződtek az askenázi kivándorlás 18. század végén megindult, főként az Egyesült Államokat és Nyugat-Európát megcélzó, kisebb hányadban Palesztinát preferáló hullámai.
Szintén térképek formájában kerültek áttekintésre a világban szétszórtan élő zsidó közösségek sajátságos kulturális és tradicionális karakterjegyei, melyek alapján okkal beszélhetünk nemcsak askenázi és szefárd, de nyugat- és kelet-római (bizánci), jemeni, indiai, mezopotámiai, kaukázusi, grúz, kurd, etiópiai, indiai, krími, sőt kínai, berber és nyugat-szudáni közösségekről. A 20. századra mindez olyképpen változott meg, hogy a diaszpóra sokszínűsége két népes, s pár kisebb lélekszámú közösségre redukálódott. A legjelentősebbé a zsidóság majdnem 90%-át kitevő askenázik váltak (akiknek az aránya a náci népirtást követően 75% körülire esett vissza), míg az iszlám világban élő zsidók (Nyugat-Afrikától Iránig, Közép-Ázsiától és a Kaukázustól egészen Jemenig) kulturális szempontból jórészt összeolvadtak, mely folyamatnak az Izraelben való integrálódás további lökést adott, megteremtve a keleti, avagy mizrahi közösséget. Rajtuk kívül az indiai (Bene Izrael) és az etióp zsidóság (Beta Izrael) maradt meg karakteresen önálló csoportként.
Az előadás második része, a címhez illeszkedve, az askenázi és a szefárd-keleti zsidó közösség Izraelen belüli együttélésére, annak nehézségeire, negatívumaira, kihívásaira fókuszált, áttekintve az arab/muszlim országokból elmenekült zsidóság betelepítésének folyamatát, az ideiglenes sátor- bádogvárosokban való elhelyezés körülményeit, hatásait, továbbá az ország perem- és határvidékein felhúzott új településekben történő végleges letelepítés hosszú távú velejáróit. Bemutatásra kerültek a függetlenedett Izrael első két évtizedében a politikai, gazdasági és kulturális életét szinte kizárólagosan kézben tartó askenázi, valamint a nehezen integrálódó, térbeli és társadalmi szempontból egyaránt leszakadó, perifériára kerülő keleti zsidó népesség iskolai végzettség és foglalkoztatás szerinti, továbbá lakhatási és jövedelemi szintkülönbségei, melyek mind a mai napig alapvetően meghatározzák Izrael szociális struktúráit, társadalmi törésvonalait. Az előadás végén azok a kérdések kerültek áttekintésre, melyek a közeli jövőben kulcstényezőkké válhatnak e közösségi feszültségek vonatkozásában. Így például az askenázi csoportban terjedő világi szemlélet, s az állam intézményeinek ilyen irányú reformálási szándéka, a közteherviselés kiterjesztése, mely mind gyakrabban ütközik a keleti zsidók hagyományosan vallásos meggyőződésével. Hasonlóan vitás, politikai relevanciájú aspektus lehet emellett a bevándorlók, az afrikai menekültek, az arabok, illetve az orosz ajkúak irányában tanúsított tolerancia/diszkrimináció.   

Az előadás tartalma a hallgatóság élénk érdeklődését váltotta ki. A feltett kérdésekből kitűnt, hogy többeket érdekel az, hogy Izrael hogyan tud megbirkózni a sokszínűségéből adódó kihívásokkal. Köszönhetően az előadó felkészültségének és a témában való jártasságának, sok fontos ismerettel gazdagodott az ismeretünk Izraelről.
Grünhut Zoltán hírportált működtet (www.magen.hu), mely azzal a céllal jött létre, hogy az Izraellel kapcsolatos politikai és közéleti hírek, cikkek, publicisztikák, valamint tudományos jellegű tanulmányok iránt érdeklődő olvasók számára friss és tartalmas tájékozódást biztosítson.

Read more...

Magyar-izraeli vacsoraest

Idén május 13-án került sor a Pécsi Magyar-Izraeli Baráti Társaság vacsoraestjére, amelynek a patinás Palatinus Hotel Bartók terme adott gyertyafényes otthont.
A résztvevők, köztük a város több közéleti személyisége figyelmét ismét a társaság fő céljai irányába fordította, és az ősszel újra megrendezésre kerülő Izrael Nap felé.
Az estet Lőrincz Péter, a Baráti Társaság elnöke ünnepi beszédével nyitotta meg. Beszámolt a tavalyi év eseményeiről, az idei célokról és megosztotta Benjamin Netanjahu Izrael Állam 64. Függetlenségi Napja alkalmából a diaszpóra közösségeinek írt levélben megfogalmazott gondolatait is.
Az est fővédnöke, dr. Hoppál Péter Pécs MJV Önkormányzat Kulturális Bizottságának elnöke, országgyűlési képviselő, személyes izraeli élményeivel fűszerezett beszédében üdvözölte a Társaság tevékenységét, Izraellel való jó viszony ápolását.
Izrael Államának nagykövete, Ilan Mor és első beosztottja, Hagai Mei-Zahav korábban rögzített programjuk miatt nem tudtak részt venni. Első beosztott úr levelében köszönte meg a meghívást, és kifejezte mennyire értékelik, "hogy a Pécsi Magyar-Izraeli Baráti Társaság rendszeresen szervez ilyen programokat, amelyek Izrael számára rendkívül fontosak. Nemrég nyitotta meg Nagykövet úr a "Save a Child's Heart" című kiállítást Pécsett, ami szintén a baráti társaság segítségével valósult meg." 

Edvin Marton a vacsoraesten

 Az életre szóló élmény azonban nem váratott sokat magára. A kulináris élmény után az igazi desszert következett. Abban a teremben, ahol egykoron Bartók Béla lépett színpadra, ezen az estén Edvin Marton Grammy-díjas hegedűvirtuóz kápráztatta el igényes közönségét. Az eredetileg 20 percesre tervezett Stradivarius Show végül majd egy órásra kerekedett, hiszen a nagyérdemű csodálattal hallgatta, amint a felszabadult művész életre kelti a dallamokat az 1697-ben készült Stradivari hegedűn. A minőségi repertoárban az örök klasszikusok mellett néhány saját szerzemény is szerepelt. Edvin Marton a közönség soraiból dr. Hoppál Pétert is bevonta a hegedűjátékba a közönség nagy örömére.

Ez az est a résztvevők számára nem egy egyszerű kulináris és zenei élmény volt, amit mi sem bizonyít jobban, hogy a végszó után másfél-két órával még mindenki kellemesen beszélgetett. Ezen az estén a tisztelet, az alázat és a tehetség találkozott a jövő nemes céljaival.

                                                                                                 Lőrincz Viola

Read more...

Save a child's heart fotókiállítás

Az izraeli orvosok és ápolók által alapított Save a child's heart nemzetközi humanitárius szervezet szívbeteg gyermekek számára adja vissza az esélyt az életre. Munkájuk során több mint 2800 gyermek életét mentették már meg. A szervezet célja, hogy a fejődő országokban orvosi központokat létrehozva nemre, bőrszínre, vallásra és legfőképp anyagi helyzetre való tekintet nélkül segítsenek a szívbeteg gyermekeken és javítsanak a kardiológiai ellátás minőségén.

 A munkájukat bemutató és megismertető méltán sikeres fotókiállítás, Budapest és Szeged után, a Baráti Társaságunk szervezésében tárul most a pécsi közönség elé. 2012. április 24-én Ilan Mor Izrael nagykövete nyitotta meg a 3 hétig tartó kiállítást. A megnyitó kezdetén Ambláczky Eszter csodálatos hangja töltötte be az aulát, ezzel is tisztelegve nem csak Izrael, hanem az orvosok áldozatos munkája előtt is. Dr. Horváth Zoltán a Társaságunk titkára üdvözölte a megjelenteket és megköszönte dr. Miseta Attila dékán úrnak és az Orvosi karnak, hogy otthont adott a kiállításnak. Dékán úr orvosként is fontosnak tartja, hogy más nemzetek munkáját is megismerjék az emberek, és kihangsúlyozta az emberek gyógyítását nem befolyásolhatja sem a politika, sem a vallás, sem a bőrszín. Az orvosok a Hippokratészi eskünek megfelelően, a legjobb tudásuk szerint kell és végzik munkájukat.

Ünnepi beszédében Ilan Mor nagykövet úr kifejezte háláját a Baráti Társaság felé, hogy ezekben az időkben tettekkel, mint ezzel a kiállítással is, támogatja és kiáll Izrael mellett. Az Ő államuknak szinte minden egyes nap bizonyítania kell, hogy miért van joguk Izrael államához és földjéhez. Más nemzeteknek, mint Magyarországnak, Oroszországnak, vagy akár az USA-nak erre nincs szüksége, mert az magától értetődik.

Az SACH orvosainak áldozatos munkáján keresztül is megismerhetik a nemzetek, hogy Izrael számára fontos az élet védelme, a határaikon túl is. Példaértékű, mivel a gyógyítás során, a nemzetek saját gyermekeinek gyógyításával közösségi szinten is tesznek a rasszizmus ellen. A Nagykövet úr fontosnak tartja, hogy közösségi és egyéni szinten is hadat üzenjünk a megkülönböztetés és a gyűlölet ellen.

A most látható kiállítás is egy fontos állomása ennek a nemes célnak, mind amellett, hogy a gyermekek szemében látható élni akarás figyelemre méltó. A meggyógyult gyermekek mosolyában az őszinte hála mellett a jövő, remény a jobb jövőre, a szabadság, szabadság a betegségtől és az előítéletektől rajzolódik ki.

Lőrincz Viola

A képek forrása: www.saveachildsheartus.org

Read more...

Izrael Állam nagykövetének sajtónyilatkozata

A Pécsi Magyar-Izraeli Baráti Társaság csatlakozik Ilan Mor sajtónyilatkozatához.

"Ilan Mor, Izrael Állam nagykövetének sajtónyilatkozata

2012. február 28, kedd

Izrael Állam magyarországi nagyköveteként mély megdöbbenéssel értesültem, hogy ma reggelre ismeretlen tettesek Hitler-képet ragasztottak egy kaposvári ház falának holokauszt emléktáblájára.
Róna László, a Kaposvári Zsidó Hitközség elnöke ma reggel tájékoztatott a rongálásról. Az üggyel kapcsolatban Szita Károly kaposvári polgármester úrral is konzultáltam telefonon. Teljes támogatásomról biztosítottam, valamint egyetértettünk abban, hogy a fiatal generációnak is tisztában kell lennie a múltban történt borzalmakkal.
Sajnos ez nem az első alkalom, hogy ismeretlen tettesek ilyen szörnyűséget követnek el a városban. Ezzel a tettel nemcsak zsidó honfitársaim emlékét sértik, hanem minden jó érzésű magyar állampolgárét is. Értetlenül állok a gyalázat előtt és bízom benne, hogy a helyi rendőrség mindent megtesz annak érdekében, hogy az elkövetőket mihamarabb kézre kerítse.
A polgármester meghívására a közeljövőben a városba látogatok és követ helyezek el az emléktáblánál."

Read more...