Egy barátság margójára

A Pécsi Magyar-Izraeli Baráti Társaság is csatlakozott a 2012. december 2-ai, Kossuth téren tartott demonstrációhoz, melyen tízezrek tüntettek Gyöngyösi Márton és a Jobbik által képviselt antiszemita és neonáci eszmék ellen. Egy barát elengedhetetlen jellemzője ugyanis a barátért való kiállás, és a szolidaritás.

“Csak a barát vonzalma önzetlen, nincs benne érdek, sem az érzékek játéka. A barátság szolgálat, erõs és komoly szolgálat, a legnagyobb emberi próba és szerep.” (Márai Sándor)

“Az igaz barát a kezedet fogja és a szívedet simítja” (Gabriel Garcia Marquez)

A barátság témájának súlyát jelzi, hogy az ókori görög filozófusoktól a világirodalom számtalan művéig mélységes vizsgálatoknak van alávetve. Ki az igaz barát? Mi a barátság hatalma? Mit jelent ez a két, vagy több ember közötti különleges kapcsolat? Mik a barátság próbái? Kik az álbarátok? Az erről szóló, vagy ezt érintő könyvek és tanulmányok egész könyvtárakat megtöltenek, és ha akár Platónt, akár Shakespeare-t olvassuk, rá kell, hogy jöjjünk, hogy nincs új a Nap alatt. Cicerónak A barátságról szóló műve bár az ókori Rómában íródott, technikai vívmányok ide, vagy oda, láthatjuk, hogy az emberi viszonyok tekintetében az évszázadok óta semmi sem változott. Mi az igaz barát definíciója? A Példabeszédek könyvében a bölcs Salamon azt írja: „Minden időben szeret, aki igaz barát.” És hogy mit tesz egy barát – esetünkben egy baráti társaság - ha a barátját támadás éri? Túl az irodalom, a filozófia, vagy a művészetek általi kézenfekvő válaszokon elég csak a szívünkre hallgatni, és azonnal tudjuk, hogy mi a teendőnk.

Ugyanis a magyar parlamentben Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő azt mondta, hogy „Pont itt lenne az ideje egy ilyen konfliktus kapcsán annak, hogy felmérjük azt: az itt élő és különösen a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára.”

Az össztársadalmi felháborodásra a párt úgy reagált, hogy ez egy véletlen elszólás volt és ő igaziból nem is erre gondolt, hanem csak a kettős állampolgárokra. De hát itt sem mindenkire, mert például a szlovák-magyar állampolgárokra nem, hanem csak az izraeli-magyar kettős állampolgárokra, és ezért az elszólásért elnézést is kért. Párttársa, Novák Előd fel is szólította a képviselőket, hogy nyilatkozzanak kettős állampolgárságukról. Ertsey Katalin válaszában magát izraeli-piréz állampolgárként határozta meg, hozzátéve, a magyar állampolgárságát vásárolta. A felbőszült Novák sajtótájékoztatón fel is szólította az azonnali lemondásra Ertsey Katalint, aki úgy vélte, „Van, akit nem lehet eléggé hülyének nézni” (A piréz egy szociológiai fogalom, nem létezik.) A nemzetbiztonsági kockázatról egyébként a Jobbik tudhat a legtöbbet, hiszen 22 év alatt nem történt olyan az országgyűlésben, mint az ő a pártjuknál, hogy a nemzetbiztonsági vizsgálaton négy képviselőjük is fennakadt az átvilágításkor. Másrészt pedig a kettős állampolgárság kérdésének feszegetése mélyen sértette a határon túli magyarokat, akik ezt azonnal szóvá is tették.

Ezek a mondatok nem egyedi jelenségek Gyöngyösi szájából és a pártjában sem, hiszen korábban hasonló kijelentéseket tett már. Amely mondataiért nem kért elnézést, az például a februárban a Jewish Cronicle-nek adott interjúban mondottak, ahol „fantasztikus üzletnek” nevezte a magyarországi Soá áldozatainak száma körül zajló „ugrándozást.” „A zsidók itt nemkívánatosak” - közölte a gyermekkorát Egyiptomban, Irakban, Afganisztánban és Indiában töltött képviselő, aki felnőtté válva Nürnberg és Dublin felé vette az irányt, majd Magyarországra érve az itt, Magyarországon élőkre tett ezzel egy gyomorforgató kijelentést.

Ahogy Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője fogalmazott: „Ezt nem engedjük, ezt már nem engedjük”

A kormány nyilatkozatban ítélte el a felszólalást, és civilek, egyházak, közéleti személyek emelték fel a szavukat. Elérkezett az idő, amikor a többség, a jó szándékú emberek nem hallgathattak, és amikor egy széles társadalmi összefogással ki akarták fejezni, hogy elutasítják ezt az eszmét, szolidaritásban részesítik a zsidóságot és nem akarják a hazájukat, a nemzetüket ilyen szégyenben látni, mint amit ezek a kijelentések Magyarország számára jelentettek.

A Mindannyian Együtt Jeruzsálemért Alapítvány tüntetést kezdeményezett, a Mazsihisz, a Hit Gyülekezete és az Élet Menete Alapítvány pedig nekilátott a szervezésnek. 2012. december 2-ára, vasárnap délutánra ki is tűzték az időpontot, és bejelentették a szónokok neveit, nevezetesen Rogán Antalt, Bajnai Gordont, Mesterházy Attilát és Ungvári Tamást. A demonstrációból tömegdemonstráció lett, hiszen a felhíváshoz 27 szervezet, köztük a Pécsi Magyar-Izraeli Baráti Társaság is csatlakozott.

A dermesztő hideg dacára óriási tömeg gyűlt össze. Az emberekből nem a gyűlölködés, a szidalmazás, átkozódás jött ki, hanem egy nagyon erőteljes, határozott és ellentmondást nem tűrő elutasítás a Jobbik felé. Mindez elementális erővel tört fel, a „Jobbik oszolj” spontán zúgott, a „nem hagyjuk” és az „elég volt” mellett. A tömegben megjelent az amerikai, az izraeli és a svéd nagykövet és az összes demokratikus parlamenti párt képviselői is jelen voltak. Többek között Horváth Csaba (MSZP), Pálffy István (KDNP), Fodor Gábor (SZDSZ), Vadai Ágnes (DK), Kolber István (DK), Szabó Tímea (LMP) Schmuck Andor, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke. Koós János énekes és Dopeman.

Elsőként Somló Tamás érkezett a színpadra, és pár mondatával, illetve dalaival támogatta a rendezvényt.

Majd Salamon András: „Meséld el” című szívszorító kisfilmje következett, amely alatt nehéz volt a könnyekkel nem küzdeni. Mindezt pár száz méterre a Dunától néztük végig, ahol a történet a valóságban 1944-ben lejátszódott. Lélekben az egész tömeg a Dunába ugrott a főhős kislánnyal együtt, aki a Duna-parton állva többedmagával várta a biztos halált. A kislány azonban édesanyja szavára élve a Dunába ugrik, és az utána lövő nyilasok nem tudják lövéseikkel őt az életétől megfosztani. Megmenekül. Egyedül. A többiek a parton és a vízben lelik értelmetlen halálukat. Felnőtté, majd idős nénivé válik, és ekkor újra nácikkal találkozik, olyanokkal, akiknek a fejében ő egy nemkívánatos személy. Ha valaki, ő tudja, ez mit jelent és hogy hova vezet.

Salamon András: Meséld el

A film után Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője kezdte beszédével a szónokok sorát. Számomra a leglényegesebb mondata az volt, amikor azt a kívánságát fejezte ki apaként, hogy a gyermekei meg kell, hogy tanulják, hogy ”rövid az út a szívben lobogó gyűlölettől a porig égett házakig, a megsemmisítő táborok és a tömegsírok világáig, Birkenautól Butovóig.”

„Nem elég az erkölcsi felháborodás, ha a XXI. század Magyarországán valaki a legnagyobb lelki nyugalommal a legelvetemültebb politikai gonoszság eszközeit ajánlja a magyarok figyelmébe. Nem felejthetjük el, hogy a múlt században emberek millióit, köztük ártatlan gyermekek százezreit kínozták meg és gyilkolták meg faji alapon, vallási vagy etnikai alapon.”
„A haza ma nem néma. Józan magyarok milliói ma gondolatban itt vannak velünk. Tudják és értik, hogy azért jöttünk össze, mert ma a Kossuth téren mi akasztunk táblát a gonoszság nyakába. Rajta a felirat: Nem engedjük! Ezt már nem engedjük. Se Gyöngyösinek, se másoknak, soha.”

Ez valóban így történt, hiszen az AGB Nielsen adatai alapján vasárnap délután három órától közel két órán keresztül a tömeggyűlést élőben közvetítő ATV-t nézték a legtöbben Magyaroszágon. A hír bejárta a világsajtót, a többi között az amerikai Washington Post, a Fox News, a Chicago Tribune, a Krónika erdélyi magyar napilap, az izraeli Haaretz, Jerusalem Post, a német a Die Welt, a német közszolgálati ARD, az orosz Russia Today, az AP hírügynökség, Neue Zürcher Zeitung (NZZ) svájci lap, Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylap, Deutschlandfunk, a Reuters is mind foglalkoztak a tüntetéssel.

Rogánt Bajnai Gordon volt miniszterelnöknek, a Haza és Haladás elnöke követte a színpadon, aki hangsúlyozta azt a némelyek által kifogásolt elhatározását, hogy nem fogja sem Rogánt sem Mesterházyt, sem pedig pártjaikat kritizálni. És ezt nagyon jó volt hallani, hogy felül tudtak emelkedni a különbségeken és össze tudtak fogni egy ilyen lényeges és közös pont mentén.

„Mi itt, sok ezren – és otthon a képernyők előtt sok százezren, és szerte az országban sokmilliónyian –, olyan országot akarunk, ahol a félelem nélküli élet mindenki számára alanyi jog. Jog, amelytől nem fosztható meg senki – akárhová szülessen, akárki gyermekének.
Az Ország Házában pedig nemrég kimagyarázhatatlan beszédet mondott egy képviselő. Antiszemita, gyűlölködő beszédet. És egyúttal önmagát leleplező beszédet is. A pártját, a Jobbikot, és az egész magyar szélsőjobbot leleplező beszédet. Azt mondta, össze kell írni a magyar zsidókat, mert nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. De én makacsul hinni akarok abban, hogy ez az ország, ez a nemzet megtanulta a történelmi leckét. Megtanultuk, hogy nemzetbiztonsági kockázatot éppen az jelent, aki össze akar írni minket. Származásunk, világnézetünk, hitünk miatt.”

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke a Jobbikot vírusgazdaként határozta meg és határozott, konkrét tetteket kilátásba helyező, és másoktól is ezt sürgető beszédének egyik leglényegesebb mondandója az volt, mikor azt követelte, hogy másnap a miniszterelnök beszédével kezdődjék a parlamenti ülés. „Hogy végre egyszer a saját hangján határozottan és világosan határolódjon el a kormányfő a Jobbiktól és ítélje el őket!” „Mert ne feledjük, a gyűlölködő gondolatok és az uszító szavak után mindig az aljas tettek következnek. A gondolatok már elterjedtek, a szavak már elhangoztak. A tetteket nem várjuk meg. Épp ezért a szavaknál már többre van szükségünk nekünk is. Tettek kellenek!” És a következő nap Orbán Viktor miniszterelnök Magyarországhoz méltatlannak nevezte Gyöngyösi beszédét, és megköszönte Rogán Antal részvételét a tüntetésen. Továbbá védelemről biztosította a zsidóságot.

Az utoljára felszólaló Ungvári Tamás kritikus, műfordító, a Mindannyian Együtt Jeruzsálemért Alapítvány kuratóriumi elnöke leszögezte, „a neonáci mozgalom szétmorzsolásra ítéltetett”, és beszédét azzal zárta, hogy bár „ők azt akarják, hogy féljünk, de ezt a szívességet nem tesszük meg nekik.”

A szó elszáll, de az írás megmarad, tartja a régi mondás. Bár szónokként nem állhatott mindenki az emelvényre, úgy tűnik, többen voltak, akik mondanivalójukat nem rejtették véka alá, mi több, transzparensekkel érkeztek. Az ég felé meredő táblákon megannyi gondolat kiáltott a tömegben. Voltak, akik azokra a zsidó származású magyarokra hívták fel a figyelmet, akik életművükkel dicsőséget jelentettek Magyarországnak. Neumann János, Hofi Géza, Latabár Kálmán, Gábor Dénes. A sort hosszan lehet folytatni, hiszen rengeteg magyar tudós, művész volt zsidó származású, akikre méltán lehetünk büszkék. Az egyik táblán a „Marci, érted is egy zsidó halt meg” felirat azt a tényt kívánta középpontba állítani, hogy a keresztény hit szerint a megváltás Jézus Krisztus által egy (Ábrahámig visszanyúló családfával rendelkező) zsidó személyében történt meg. Mások a „NEM személyválogató az Isten” vagy a „Magyar vagyok, nem fasiszta” mondatokba sűrítették véleményüket. A tüntetésre igazi költők is érkeztek, akiknek alkotásaikban a megfontolt szóválasztás, a zenei ritmushoz közel álló lüktetés, és a humor játszották a fő szerepet. „Elég a huza-Vonából”, „E Zagyva pártnak nem az Országgyűlésben Vona a helye”, illetve a „Zombik Agyarországért” a Jobbik Magyarországért logón, hozzátéve: „Zsákutca.” A tömegben magyar zászlókat lengettek az emberek és magyar városok neveit emelték magasba, ahonnan érkeztek.

Akár a táblákból, akár a csatlakozott szervezetekből, akár a szónokok személyéből látható volt, hogy különböző világnézetű, értékrendű, és beállítottságú személyeket indított a lelkiismerete a demonstráción való részvételre. Ebben a nagyon fontos kérdésben teljes volt az egyetértés és az összhang, hogy - ahogyan Bajnai Gordon fogalmazott - a nácikkal szemben mindenkivel össze kell fogni.

A rendezvény végén a párizsi békeszerződés (1947. évi XVIII. törvény) 4.cikkelyét nyújtotta át az Élet Menete részéről az egyik szervező a szónokoknak.
„Magyarország, amely a Fegyverszüneti Egyezmény értelmében intézkedett magyar területen minden fasiszta jellegű politikai, katonai vagy katonai színezetű szervezetnek, valamint minden olyan szervezetnek feloszlatása iránt, amely az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát, ideértve a revizionista propagandát fejt ki, a jövőben nem engedi meg olyan effajta szervezeteknek fennállását és működését, amelyeknek célja az, hogy megfossza a népet demokratikus jogaitól.^”

A tüntetés utóhatásai között van (más hatásokkal együtt) hogy az Országgyűlés elnöke a szóban forgó képviselőt letiltotta a külföldi utakról, hogy ne képviselhesse hazánkat, folyamatban van egy új szabály elfogadása, ami a jövőben az ilyen mondatok esetén büntetést, és szigorúbb fellépést tesz lehetővé, nemzetközi tiltakozások véget nem érő özöne is kezdetét vette, 30 ország 150 képviselője követeli a Jobbik betiltását, köztük az Európai Parlament német és spanyol alelnökei.

És hogy mi a véleménye egy Nobel-díjas zseninek, pontosabban „A” zseninek - akit a Time magazin az évszázad emberének nevezett – ezekről a jelenségekről? Mi az, amit egy zseni lát mindezekben?

„A világ veszélyes hely, nem a benne lévő gonosz emberek miatt, hanem azok miatt, akik nem tesznek ez ellen semmit.” (Albert Einstein)

A baráti társaságunk tehát – sokakkal együtt - a világ kevésbé veszélyessé tételén fáradozott december 2-án a Kossuth téren, Istennek legyen hála, sikerrel.

 Gáspár Andrea